A Farkas utcai református templom

A Farkas utcai református templom a kis tér jellegű Farkas utcai részlet keleti végét zárja. Gótikus kôfalai az egész környéket uralják. A templom építése Mátyás király nevéhez fűzôdik, aki be akarta telepíteni édesapja, Hunyadi János kedvelt szerzetét, a Ferenc-rendet Kolozsvárra, s ezért elrendelte, hogy a város adjon helyet nekik egy templom és zárda építésére.

Az építkezést Mátyás király halála után, még 1516 elôtt fejezték be. 1603 tavaszán, Toroczkai Kovács Máté unitárius elsôpap tüzes beszédével lángra gyújtotta a nép haragját, s a városbeliek megrohanták a jezsuitákat. Betörték a templom nagy ajtaját, fejszével szétvágták az oltárokat és a szentek szobrait, lefejezték a templom védôasszonyának a szobrát, darabokra törték a padokat, majd a templom boltozatának egy részét is beontották, úgy, hogy az egykorú jezsuita jelentés szerint tizennégy embert ütött agyon. A kirabolt és súlyosan megrongált templom sokáig újra pusztán maradt. Bethlen Gábor 1622-ben a templomot a református egyháznak adományozta.

A helyreállítást 1646 körül I. Rákoczi György támogatásával fejezik be. Ekkor állítják fel a Nicolai Illés és Kôfaragó Benedek mester készítette díszes reneszánsz szószéket. A templom hajója 34 méter hosszú, a kórusa pedig 1Ox23 méter területű. Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós gótikus csarnoktemplomaként tartják számon. Különösen értékesek XVII. századi fafaragásos hátaspadjai, az ezeket díszítô XVII-XX. századi halotti címerei. A szentélyben van az Apafiak fejedelmi sírja, a síremléket Kós Károly készítette. Az 1960-as évek végétôl rendszeres orgonahangversenyeket tartanak a templom kitűnô akusztikájú csarnokában.