Bihar megye, irányítószám: 417575, Köröstárkány, 263 szám
Mobil: +40-742-68.16.53 Bővebben >>

Barátkai kulcsosházBihar megye, Barátka, Főút 745 szám (5 km-re Barátka településtől)
Mobil: 00-40-740-766138 Bővebben >>


Bihar megye, irányítószám: 417575, Köröstárkány, 95 szám
Mobil: +40-742-83.08.91 Bővebben >>


A Házsongárdi temető
Kolozsvár egykori várfala mellett, a város fölé emelkedő dombon terül el a több mint 400 éves sírkert, a még ma is használatban levő temető, az erdélyi és egyetemes kultúra jeles személyiségeinek örök nyúgvóhelye. A Házsongárdi temető egyik sajátossága, hogy nincs mereven felosztva az itt helyet kapó öt felekezet között.
A temető nevére vonatkozóan több elmélet létezik. Egyes szakemberek szerint német eredetű és talán "Nyulaskertet jelent". Mások szerint a Haselgarten (Mogyorókert) helynévből származik. Amit tudni lehet, az az hogy az Erdélyi Panteon születése 1573 februárjára tehető, amikor a város vezetése határozatot hozott egy új temető kijelölésére mivel a templomok körüli cintermek megteltek.
A temető építészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű, kriptái, tumbái, régi és új sírkövei megannyi érdekesség a figyelő szem számára.
Nehéz feladat lenne felsorolni mindazoknak a nevezetes személyiségeknek a nevét akik itt vannak eltemetve. Térjünk ki azonban néhányra. A temető kriptáiban, sírjaiban nyugszanak: gróf Bánffy Miklósné, Misztótfalusi Kis Miklós, Heltai Gáspár, Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Brassai Sámuel, Emil Racovita, Páter Béla, Dsida Jenő, Kós Károly, Szilágyi Domokos, Reményik Sándor, Jósika Miklós, Kriza János, Gy. Szabó Béla, Tulogdy János és még nagyon sokan mások.
A temetőben számon tartott legrégebbi sírkő az 1514. évi számot hordozza magán, felirata így hangzik:
![]() | "Itt fekszik Valazto Gergöly leania Borbara azony Ötövös Antalne Holt meg nag: Boldog Azony napyan. 1514" |
![]() Apáczai Csere János | ![]() gróf Bánffy Miklósné | ![]() Brassai Sámuel | ![]() Dsida Jenő |
![]() Kós Károly | ![]() Laborfalvi Berde | ![]() Mikó Imre | ![]() Reményik Sándor |
Forrás:
Erdély száz csodája



















