Csíksomlyó - A csíksomlyói búcsú

A csaknem 700 éves múltra visszatekintő Csíksomlyó, az erdélyi Ferenc-rendiek székhelye. Olyan országos hírű zarándokhely, mely minden év pünkösdjén hívők ezreit vonzza, és mintegy szimbólumát képezi a székely nép megingathatatlan istenhitének, összetartozásának és megmaradásának.

A Salvator-kápolna a Kis-Somlyó hegyén álló három kápolna közül (Szenvedő Jézus-, Szent Antal-kápolna) művészeti szempontból a legérdekesebb. A kápolna a nándorfehérvári győzelem emlékére emeltetett.

A Mária-kegytemplomban őrzik a XVI. századbeli reneszánsz stílusban készült és a főoltárban helyet kapó Mária Kegyszobrot. A szobor hársfából készült, ismeretlen alkotó munkája nyomán, és a Napbaöltözött Asszonyt ábrázolja, karján a kisded Jézussal, lába alatt a holddal, fején 12 csillagból álló aranyozott koronával. A legenda szerint 1661-ben tatár támadók felgyújtották a kegytemplomot, a Mária-szobor azonban sértetlen maradt.

A kegyszobor áll a középpontjában a Mária-zarándoklatnak is, melyek közül kiemelkedik a hívők százezreit vonzó, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére rendezett és a Sarlós Boldogasszony napján tartott pünkösdi búcsú és körmenet. Valódi búcsújáró hellyé azonban csak 1567-ben vált Csíksomlyó, amikor a gyergyóalfalusiak által szervezett csapat diadalt aratott az unitárius János Zsigmond fejedelem seregén a Tolvajos-tetői ütközetben, győzelmükben pedig a Szűz csodatevő erejének bizonyítékát vélték felfedezni, aki megvédte a színtiszta katolikus Csík-, Kászon- és Gyergyó népét az erőszakos hitújítoktól.

A zarándoklat azóta is megszakítás nélkül tart, újabban a székelység és az erdélyi magyarságon kívül jelentős számban érkeznek a világ minden tájáról elszármazott magyarok.

Kapcsolodó linkek:

• A csíksomlyói pünkösdi búcsú