Torockó - A torockói farsangtemetés

Időpont: 2008.03.01

Torockó, a jelentős gazdasági szerepet betöltő egykori bányaváros napjainkban alig több mint 600 lelket számlál, ennek ellenére az erdélyi magyar népművészet különösen értékes fellegvára, a megmaradás és hagyományőrzés ritka gyöngyszeme. A torockói farsangtemetés gyökere az ősi pogány hit múltjának homályába nyúlik vissza. A terméketlen tél szimbolikus elűzése, "eltemetése" parodisztikus jelenetekkel, zajkeltéssel, mondókákkal és rigmusokkal tűzdelt felvonulásban és tűzgyújtásban elevenedik meg.

A látványos felvonuláson, melyre nagyböjt előtt, húshagyó kedd utáni első vasárnapon kerül sor, csak a legények vehetnek részt. A leginkább lakodalmas menetre emlékeztető felvonulás egyik "főszereplője" a vigasságot jelképező, immár azonban koporsóban nyugvó Farsang Döme. A szamárfogaton döcögő koporsót Dömét sirató, vénlánynak beöltözött legények kísérik, míg a menet élén muzsikusok és ostort csattogtató betyárok haladnak.

Állandó szereplői e vidám felvonulásnak a különböző alakokat jelképező figurák: a pap és a kántor, menyasszonynak és vőlegénynek öltözött legények az egykori torockói ünnepi viseletben pompázva. No meg a maszkos alakoskodók igen széles hada: az ördög és a halál, a doktor, bohócok, zsidók, cigányok, kéregető szenesemberek, kik valamennyien provokálni próbálják a falunak az ünnep tiszteletére tízszeresére gyarapodott lakosságát. Az ördög és a halál igyekszik bekormozni a jelenlevők arcát.

Ezt követően Farsang Döme koporsóját szétverik a husángokkal felszerelt legények, és bedobják azt a csurgó alatti vályúba. Ezzel az utolsó stációval véget is ér a szertartás, már csak a reggelig tartó mulatozás, az utolsó farsangi bál marad hátra.

Kapcsolodó linkek:

• Torockó
• Erdély Kalauz tavaszi GPS-es tájékozódási verseny
• A torockói farsagtemetés - fotó riport