Bölön - Bölön

Bölön falu Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 35 km-re a Baróti-hegység nyugati előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik, Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett.

Területe ősidők óta lakott. 1334-ben Belen alakban említik először. A településnek egykor a mainál sokkal nagyobb jelentősége volt, Izabella királynétól szabadalmakat és vásárjogot nyert. Bölönről az első írásos emlék 1332-ből származik. A XVI. században Bölön a vidék legnagyobb települése volt. Az 1567-es összeírás szerint 130 kapujával nagyobb, mint a 125 kaput számláló Marosvásárhely, a 60 kaput számláló Kézdivásárhely, a 63 kaput számláló Sepsiszentgyörgy, és a csak 54 kaput számláló Székelyudvarhely.

A Paphegyen álló vártemplom eredete a XIV. századig nyúl vissza. Az impozáns várfalakkal és saroktornyokkal övezett régi vártemplom 1612-ben kiállta a brassói bíró seregének ostromát. A középkori templom helyére 1893-94-ben új - a környék templomait tekintve szinte székesegyház méretű - keleti stílusú templomot emeltek a Törökországot bejáró Pákey Lajos tervei alapján, mely messze kimagaslik a vidéken. Innen is az elnevezés, hogy Bölön az unitáriusok Rómája. Az erődöt 1940-ben a földrengés nagyon megrongálta.

Bölöni látnivalók:

- Unitárius erődített templom, amely 1893-ban épült, a 15. századi templom 1720-ban leégett maradványainak felhasználásával
- Kétharangos Református temploma, amely 1768-ban épült
- Ortodox temploma, amely 1799-ben épült.
- A 18. században épült Biró család tulajdonában lévő Dónáth-kúria
- A falutól 2 óra járásra a Kollát patak és a Hajdinárom árka találkozása feletti hegyfokon egykor vár állt, de már nyoma sem látszik.
- Borvízforrások a falu határába (a zúgói, a farkaslaki borvizek, valamint a Korlát-patak völgyében feltörő kénes Kénosi borvíz)
- A Bogos szántóföld felett az 1890-es években berendezett kénes fürdő, amely jelenleg elhanyagolt állapotban van.

Kapcsolodó linkek:

• Farsangtemetés Bölönben