Demsus - Demsusi templom

"Fura kis építmény a közelben fekvő ... római Ulpia Traiana Sarmisegetuza köveiből rótták össze, s több római sírkövet hordtak az ormótlan terméskövek közé, így Longinusét, Traian hadvezéréét. Épp ezért hitték sokáig római mauzóleumnak. Nyugat s Bizánc műformái keverednek a demsusi templomocskában, a centrális tér fölött román stílusú kőlemezekkel borított torony emelkedik, s az oldalfalakat normand ízlésű fűrészfogsor díszíti" állapítja meg Bíró József.

Hátszeg legkülönösebb temploma, Demsus, még sok megoldásra váró kérdést tartogat a kutatók számára. Különböző elméletek születtek a templom eredetére a kutatók körében, így Hohenhausen báró 1769-ben Mars isten templomát vélte felfedezeni, egy évszázaddal később Longinus római generális mauzóleumának hitték, végül pedig gótok által emelt templomként könyvelték el a demsusi építményt. A templom eredetére vonatkozó romantikus elképzelések sora nem ér itt végett, ma is akadnak olyanok, akik kora keresztény templomra vagy római kultuszhelyre vezetik vissza a templomot.

A jelenkori kutatók véleménye szerint egy XIII. században épült, majd a XIV-XV. században kibővített festett templomról beszélhetünk, amelynek első okleveles említése 1360-ból származik. Az írott források szerint szerencséként könyvelhető a templom mai napig való fennmaradaása, ugyanis a XIX. század közepén a helybéli lakosok a templomot le akarták bontani, ugyanis egy új templom építését tűzték ki célul ennek helyére.

A fura kis építmény eredetileg egy 7, 40 x 7, 25 méteres négyzet alaprajzú hajóból, egy félkörívesen záródó szentélyből, valamint a hajó középpontjából 20 méter magasan kiemelkedő toronyból tevődik össze. Mivel az építkezés során rengeteg római építőanyagot használtak fel, sokan ezért alapozták erre római eredetét. A középkor egyik jellegzetessége azonban az volt, hogy kőbányaként használták a felhagyott építkezéseket. A római tartomány középpontjának, Várhelynek (Sarmisegetuza) a közelsége érthető módon vonzotta az építeni akarókat, bőven biztosítva a legkülönbözőbb alakú, méretű és rendeltetésű építőanyagokat.

A tetőzet egymásra helyezett kőlapokból lett kialakítva. A torony a hajóban található négy pillére támaszkodik, melyek egymástól 3 méterre elhelyezve egy szabályos négyzet alakú alaprajzot alakítanak ki. A pillérek között létezik összeköttetés, de a torony teste és a külső falak között nincs, így a torony úgymond független a támpillérektől. A torony kiképzése a romanika jegyeit hordozza.

A déli- valamint nyugati irányú bővítések eredményeként, egy elég fura épület együttes jött létre, melynek a Hátszegi-medencében nincs analógiája.