Szentágota - Szentágota erődtemploma

A Nagyszebentől 60 km-re fekvő szórvány város az ókor egyik leghíresebb keresztény szentjének nevét viseli. A szépsége miatt megkínzott és mártírhalált halt keresztény lány, Agatha, nagy tiszteletet keltett egész Európában, így a szászok által lakott Dél-Erdélyben is.
A 354 magyar lelket is számláló településnek erősen szász jellege van. Annak ellenére, hogy ma már a szászok lélekszáma rohamosan csökken, ma is vitathatatlanul a szászokat illeti meg Szentágota tulajdonjoga, a magyar és román lakosság is csak telepeseknek vallja magát.
Meseszép erődtemplomáról nem lehet tudni, hogy viselte-e valaha a Szent Ágota nevet. 1409-ben épült, egyes krónikák szerint Szent Ágnes tiszteletére, mások szerint pedig Szent Ágota tiszteletére. Tény, hogy a mostani, az 1867-ben épült katolikus templomban mindkét szent szobra megtalálható, a templom viszont Szent Mária nevét viseli. Az erődtemplom a reformáció idején lutheránus templommá alakul, és az is maradt napjainkig.
A védelmet biztosító négy torony négy céhnek az őrzésére volt bízva. Az északi fal közepén, a boltíves bejárati kapu fölött állt az ácsok tornya. Keleten emelkedett a kovácsok őrtornya, délkeleten a szabóké, délnyugaton pedig a csizmadiáké. A bástyák elnevezése jelzi, hogy ezek a céhek őrizték, védték a tornyokat, ugyanakkor ezek az épületek éléskamraként is szolgáltak számukra, ide aggatták a gerendákra a szalonnákat, tárolták a gabonát. A bástyák apró lőrésekkel voltak ellátva, kimondottan kézifegyver számára.