Bözödújfalu - A székely szombatosok települése

Az egykori Bözödújfalu, Erdőszentgyörgytől keletre terült el a Küsmöd vize mellett. Ma itt a víz az úr, a falu egykori belterülete csendesen alussza víz alatti örök álmát. 157 család közel 900 lakója élte át a tragédiát, a faluközösség felbomlását. A falu házai, két temploma, a temető, 12 km útszakasz, 247 hektár mezőgazdasági terület, a székely porták víz alá kerültek, lakói pedig kénytelenek voltak elköltözni, ki ahova tudott.
A bözödújfalusi víztározó építése 1988-tól a Ceausescu-rendszer idején kezdődött meg. Rendeltetése a Küsmöd-völgyében lerohanó árvizek szabályozása és ipari vízzel történő vízszolgáltatása volt. Mivel valójában a Küsmöd-pataka árvíz szempontból nem jelentett különösebb veszélyt, a völgyzáró gát felépítése során keletkezett tónak egyértelműen más rendeltetése volt, éspedig az itt honos székely szombatos közösség szétszórása, megsemmisítése. Tudni kell, hogy a kommunista hatalomra - mint amúgy bárhol máshol - nem volt jellemző a vallási tolerancia, főleg ha éppen székely szombatosokról, zsidózókról volt szó.
Helyi sajátosság, hogy a XVII. század első felében induló szombatosság Bözödújfaluban erős gyökereket vert. A szombatosság erdélyi, magyar alapítású vallás, alapítója szenterzsébeti Eössi András székely főnemes volt. 1869-ben 105 szombatos székely-magyar zsidó hitre tért át és megalakították a Bözödújfalusi Zsidó Hitközösséget.
A Holocaust után a végső csapást a ceausescui falurombolás jelentette, amikor az említett víztározót építették Bözödújfalu község területén.

Kapcsolodó linkek:

• A Firtos lova legendája
• Firtos vára
• Énlaka
• Erdőszentgyörgy