Madarasi Hargita - A Madarasi Hargita

A Hargita-hegység, a Görgényi havasok délkeleti folytatása, a Keleti-Kárpátok legbelső, nyugati vonulatához tartozó, természeti szépségekben igen gazdag vulkanikus hegyvidék része. A hegység több millió évvel ezelőtt jött létre, andezit tufából és lávából erupciós kúpok keletkeztek a földtörténeti negyedkorban, mai alakját a fagy és a szél mintázta meg. Kiemelkedő csúcsai fiatal vulkánok: Ostoros (1386), Kishavas (1589), Csicsói-Hargita (1755), Bükk-hegy (1231), Kakukk-hegy (1558), és a legmagasabb, a székelyek Szent Hegyének tulajdonitott 1801 m magas Madarasi-Hargita.
A Madarasi-Hargita körülbelül 4-5 órás gyaloglással több irányból (Hargitafürdő, Szentegyháza felől) is megközelíthető. Gépjárművel egyedül Ivóból, a világtól elzárt, környezetébe tökéletesen beleolvadó falucskából érhető el szerpentines, köves meredek emelkedőn. A csúcs előtt, 1720 méteres magasságban, az ősfenyves közepén található a Kós Károly tervei szerint épült menedékház. Innen már nincs messze a domború, füves hegytető, ahonnan messze ellátni a Görgényi és Csíki havasok, valamint a Nemere irányába. Szerte a magaslaton kövekből kirakott településnevek, nemzeti színű szalagok, egymás után érkező turisták biztosítják a folyamatos magyar jelenlétet a "Szent hegyen", amely így nem csupán az emlékezetben él, hanem a jelenben is jelképül szolgál.

Kapcsolodó linkek:
XIII. HÓhányó Olimpia a Madarasi Hargitán