Madéfalva - A madéfalvi veszedelem

Madéfalva Csíkszeredától néhány kilométerre található Gyergyószentmiklós irányába. Neve az 1764-es tömegmészárlás következményeként került be a köztudatba. Az ártatlanul legyilkolt áldozatok sírja előtt nemzedékek óta kegyelettel emlékeznek meg azokról a csíki, kászoni és háromszéki székelyekről, akik azért gyűltek össze Madéfalván, hogy tárgyaljanak a határőrséget szervező bizottság képviselőivel. Nem harcolni akartak a felvonultatott katonasággal, hanem kifejezni azon elhatározásukat, hogy inkább adót fizetnek, mintsem a központi hatalom által megszabott feltételek között beálljanak a hadseregbe.
1764. január 7-én hajnalban mintegy 1300 katona vette körül Madéfalvát. Hajnali három órakor megszólaltak az ágyúk és elkezdődött a vérengzés. A menekülők pánikba estek, fegyveres ellenállásra senki sem gondolt. A falu az ágyútűztől kigyulladt, a lezárt utak miatt szinte lehetetlen volt a menekülés. Voltak, akik a befagyott Olton át próbálták menteni életüket, de a jég beszakadt és a folyóba fulladtak. A Madéfalván talált háromszékiekkel különös kegyetlenséggel jártak el. A mészárlás befejezése után a feldúlt falu a katonaság szabad prédájává vált.
E véres epizód a "madéfalvi veszedelem" néven került a köztudatba s már akkor megszületett rá az elnevezés is: SICULICIDIUM, azaz a székelyek legyilkolása.