Parajd - A parajdi sóbánya

Parajd Hargita megye kapuja, Marosvásárhelyről jövet az egyre szűkülő és közeledő hegyek között érjük el a Kárpát-medence legfontosabb sóbányáját, a Székely-Sóvidék természetes központját. Maga a város nem túl régi eredetű, 1564-ben említik először oklevelek. Természetesen, látnivalói a sóhoz kötöttek. Elsősorban megemlítendő a sóbánya, benne az asztmakezelő központtal, majd a sómalom, a sósfürdő, a Korond vize által kialakított só-szoros, a Sóháta, mely egy 8 hektáros geológiai természetvédelmi terület.
A parajdi sóbányát évente több ezren keresik fel, mivel sós, fertőtlenítő levegője kitűnő hatással van az asztmás betegekre, valamint más légúti betegségeket is gyógyít. A bejárattól a turistákat és a betegeket autóbuszok szállítják olyan 80 méter mélységbe a szanatórium terembe. A sókitermelés még ez alatt, kb. 1500 méter mélyen zajlik. A sóhegy mintegy 3 milliárd tonna kősót rejt. A községközpontot a bányával alagút köti össze, mely több teremből áll, ezeket sósziklába vájt járatok kötik össze.
A régi felszíni sóbánya közelében tör át a Korond patak Sóháta (a nagy sótömzsöt magába foglaló domb) és Gyurkos oldalai között festői szépségű szorost hagyva hátra.