Székelyvarság - Uz Bence tanyája

Ki ne hallott volna Nyírő József furfangokkal teli, anekdotikus, érzékletes természeti képeit idéző "Uz Bence" című regényéről? Nyírőt, a Székelyvarságon eltöltött néhány hónap, valamint az itt megismert furfangos észjárású vadőr, Pál Sári Dénes ihletett meg a regény megírására.
A Görgényi-hegység déli vulkanikus nyúlványain, Székelyudvarhely környékén fekvő Székelyvarság község története, lényegesen különbözik a székelyföldi helységek zömének történetétől. A legfontosabb különbség abból adódik, hogy Varság nem középkori faluként jött létre, hanem Oroszhegy község havasainak szórványtelepeiből szerveződött önálló tanyaközséggé 1907-ben. A község nyugati határrészében, a Nagyküküllő és Tartód-pataka összefolyásánál találhatóak a legendás hírű Tartód várának a maradványai. Tartód vára a környékbeli Firtos, Kustály és Rabsonné várával, valamint az udvarhelyi Budvárral együtt a XI-XII. századi Magyar Királyság határvédő várláncolatának tagjaként élte virágkorát. Akkor és addig volt szerepe, amikor és ameddig a magyarság által benépesített területek határa, illetve a határvédő gyepű ezen a tájon húzódott.
A tanyaközség mai szórványai (az egykori tízesek): Központ, Tisztás, Forrásköze, Sólyomkő, Bagzos, Küküllő. Székelyvarság a havasi élet minden vetületét felmutatja az oda látogatóknak, legyen az a fakitermelés, a deszkametszés, zsindelykészítés, szuszék-készítés, hamuzsír-főzés, a fonás-szövés, ványolás, malmászat, szénégetés, népi vadfogás. A famegmunkálás termékei, a cseber, kád, szövőszék, tekenő, népi hangszerkészítés (tárogató, citera, klánéta) igen keresettek voltak.