Máriaradna - A csodatevő kegykép

A Maros-völgyében, a folyó jobb oldalán, tölgyerdők borította lankás domb oldalában fekszik Radna, Arad-Hegyalja legfőbb szakrális ékessége. A Károly Róbert által Lippán letelepített ferencesek a török invázió idején menekültek a radnai oldalra és kicsiny kápolnát építettek a hegy tetején. A hagyomány szerint 1668-ban történt, hogy Vrtaonosa György bosnyák eredetű aggastyán, aki életét szüzességben töltötte, a radnai kápolna számára egy Mária-képet ajándékozott.
A Máriaradnára zarándokoló hívek tömege idővel balkáni katolikus bevándorlókkal (bunyevácokkal, szerbekkel, bolgárokkal) is szaporodtak. Mivel a kegyhely már nagyon látogatott volt és a számtalan zarándok betöltötte a templomot, 1756-ban új templom építésébe kezdtek. Radna idővel a Maria Regnum egyik legnagyobb hatású kegyhelyévé fejlődött. A trianoni békediktátumig vonzáskörzete alá tartozott a szegedi nagytáj, Dél-Magyarország, a Bánság és Erdély egy részének magyar-, német-, bunyevác-, horvát-, bolgár-, román-, tót-, sváb katolikus népe.
A csodatevő kegyképet egy 1769-1771 között, bécsi aranyműves műhelyben készített ezüstkeretben őrzik. 1820 óta, Rudnay Sándor adománya jóvoltából két aranykorona díszíti a képet. A templomba lépve érdemes szemügyre venni a carrarai márványból készült új főoltárat, a mennyezeten látható Nagyboldogasszony festményt, a főoltár közelében elhelyezett ezüsttárgyakat. Az univerzális katolikus egyház figyelme- és saját elismerése jeléül, II. János Pál pápa 1992-ben "Pápai Bazilika" címmel tüntette ki a máriaradnai kegytemplomot.