Mézged - A mézgedi barlang

A Királyerdő-hegységbeli mézgedi-barlangot a Belényes-Magyarremete-Mézged útvonalon közelíthetjük meg a legkönnyebben. A mézgedi menedékháztól (ahol a barlang gondnoka tartozkódik) egy negyedórás erdei sétával meg is érkezünk a barlang impozáns bejáratához.
A barlang első írásos említése Schmidl Adolf geológus (1863) nevéhez fűződik, aki egyben a barlang első vázlatos térképét is elkészíti 1150 méter hosszúságban. Az Előcsarnok falán van a nagyváradiak által sziklába vésett Czárán Gyula emléktábla, melyet 1930 pünkösdjén avatták fel a nagyváradi, kolozsvári és aradi turisták. Ez volt a legnagyobb "meziádi bál", ekkor keresztelték el a barlangot Czárán nevére, aki azt útjelzésekkel, lépcsőkkel, beásott járatokkal látta el, melyek nagyrésze ma is használható.
Turistaszempontból Czárán hat emeletre osztotta a barlangot, azonban barlangtanilag csak 2 szint létezik, ahogyan azt dr. Balogh Ernő geológus megállapította.
A barlang nem csak morfogenetikai és endokarszt jelenségeiről híres, hanem őslénytani szempontból is érdekes. A századeleji kutatások során több lelet is a felszínre a került. A legtöbb csontlelet melyet a Csontteremben tártak fel, az Ursus spelaeus (barlangi medve) mára már kihalt példányaitól származik. Az intenzív fosszília kereskedelem miatt a mézgedi barlangból kitermeltek mindent. A csontok nagy része az európai természettudományi múzeumokban lelt otthonra. Pedig a maga 4750 méteres hosszával és tudományos érétke miatt már rég felkerült a romániai védett barlangok listájára.