A Kazán-szoros

A kb. 130 km. hosszú, Galambóctól Szörényvárig tartó Vaskapu legbámulatosabb része a Kis- és a Nagy-Kazán szorosa. A folyó a felső szakaszon, a Nagy-Kazán szorosnál a legkeskenyebb, mindössze 150 méter, ennél valamivel szélesebb a Kis-Kazán. A kettő között találjuk a dubovai kiöblösödést, ahol a víz közel 80 méter mély.

Mielőtt a folyó egy éles jobbkanyart tesz a Vaskapu felé, egy újabb nagyobb öbölben találjuk Orsovát, melyről kevesen tudják, hogy 1849-ben, a szabadságharc után menekített magyar koronát Orsova földjébe ásták el négy évre. Orsovától 3 kilométerre a Vaskapui-sellők irányába Margitszigethez hasonló méretű sziget, Ada-Kaleh állt ki a vízből.

A Monarchia ideje alatt a sziget megmaradt az isztambuli szultán személyes birtokának. 1923-ban a sziget Romániához került, de muzulmán lakóival, mecseteivel, bazáraival és szűk sikátoraival egyetemben megőrizte sajátosan keleti hangulatát. Ez a világ 1972-re teljesen eltűnt. Ebben az esztendőben készült el Európa egyik legnagyobb folyami vízlépcsője, a Vaskapu. Avatásán ott volt Tito és Ceausescu. A gát mögött, a 33 méteres duzzasztás eredményeként, egy 170 km²  területű "tó" keletkezett (negyed Balaton). Könnyebb lett így a Dunán való hajózás, a lezúdúló vízmennyiség pedig hatalmas energiát termel mindkét országnak (Szerbia, Románia).

Eltűnt azonban Ada-Kaleh, eltűnt a régi Orsova az egykori Korona-kápolnával, eltűnt az egykori Széchenyi-út. A környék legfontosabb látnivalói: Nagy-Kazán-, Kis-Kazán-szoros, Babakáj-szikla, Galambócz-vára (szerb oldal), László-vára, Trikule, Traianus-táblája, Baross-tábla, Ponikova-barlang, Piscabara-barlnag, az újabban faragott Decebal-szobor.

Kapcsolodó linkek:

• Vedres-malmok Ógerlistyén