Gyalu - A gyalui kastély

Az első gyalui várat a XIV. században építették, oklevelekben 1428-ban említik előszőr. A régi várkastélyt még Szent László király ajándékozta a nagyváradi pűspőknek. A vár és a hozzá tartozó telepűlés Geréb László erdélyi pűspők nyári rezidenciája volt. 1556-ig szolgálta ezt a célt, majd a kamara tulajdona lett. Báthory Zsigmond visszaállítatta az Erdélyi Pűspőkséget és ezzel egyűtt Gyalu vára is visszakerűlt eredeti tulajdonosaihoz.

A két egyházi tulajdon kőzőtt rővid ideig a Kendiék birtoka is volt, a sors iróniája, hogy 1594-ben Báthory fejedelem itt végeztette ki Kendi Ferenc és Bornemissza János tőrőkpárti főurakat. 1663-ban Mária Terézia királynő gróf Bánffy Győrgynek adta zálogba. 1836-ban gróf Bánffy József lebontatta a várkastély második emeletét, rendbe hozatta az épűletet. Betemetette a várárkot, a kertben pedig angol és francia stílusú parkot alakíttatott ki. A vár 1850-ig volt a Bánffyak tulajdona. Utána tőbbszőr cserélt tulajdonost. 1911-ben újra visszakapták a Bánffyak, azonban a második világháború után semmi nem maradt meg az eredeti berendezésből. Egy ideig kisegítő iskola és gyermekotthon műkődőtt az épűletben, ma azonban űresen és elhagyatottan vár a felújításra.

Szomorú esemény színhelye volt Gyalu, a telepűlés kőzelében zajlott le az a csata 1660 tavaszán amikor II. Rákóczi Győrgy fejedelem súlyosan megsebesűlt majd belehalt sérűléseibe a tőrőkőkkel vívott csatában.

Kapcsolodó linkek:

• Nemzetközi Szabadtéri Főzőbajnokság