Firtos vára

A Görgényi-havasok és az Erdélyi-medence Ény-DK irányú vonulata képezi a Sóvidéknek nevezett területet. Természeti különlegessége mellett e vidék számos legendának is a bölcsője. Itt találhatunk magyarázatot többek között Rabsónné, Firtos és Tartód várának épülésére valamint a "likas" kő keletkezésére.

Eredetük szempontjából e várak ősi határvárakat képeztek, a XI-XII. században, mielőtt a székelységet betelepítették volna a régióba. A Magyar Királyság a Hargita kráterétől déli irányba húzódó, majd a Persány-gerincen folytatódó határvonalat gyepűsávval erősítette meg. Ez a hajdani római limes vonalát követte, a töltésvonulatot egyszerű alaprajzú, kőből épült határvárak, őrtornyok egészítették ki. Ebbe a védelmi rendszerbe tartozott a székelyudvarhelyi Budvár, a székelyvarsági Tartód-vára, a parajdi Rabsónné-vára, a Korond környéki Firtos-vára és a Rika-tetői Kustaly-vára.

Firtos vára az 1063 méter magas Firtos hegyen található, Korond és Énlaka között. A vár a XII. században épült, ásatások során a XIII. századi románkori templom maradványai kerültek elő. 1701-ig a Firtos, majd a Kornis család birtoka volt. Később minorita szerzetesek telepedtek ide, de elköltözésük után a vár fokozatosan lepusztult. Ma már csak a vár és a kápolna alaprajza vehető ki.

Sóvidék kialakulását tekintve vulkáni eredetű. Firtos lovát is a Firtos oldalán levő vulkáni törmelék, andezit tufa alkotja, mely a levegő páratartalmának növekedése hatására elsötétedik. Ez a magyarázata a helyiek által előszeretettel használt időjárás-előrejelző funkciójának is.

Kapcsolodó linkek:

• A Firtos lova legendája
• A bözödújfalusi víztározó
• Énlaka
• Erdőszentgyörgy