Az aranyosfői (~ szkerisórai ) jegesbarlang bejárata, a Bihar-hegységben, Felsőőrtől észak felé, kb. 4,5 km távolságban, az Őr- és az Ördöngös-völgyek közötti karsztos fennsíkon található. Régi feljegyzésekből kitűnik, hogy a barlang tágas nyílására való tekintettel, a helybéli parasztoknak már ... Bővebben >>

Algyógy, az egykori Colonia Ulpia Traiana Sarmisegetusa-t (Várhely) Apulum-mal (Gyulafehérvár) összekötő római út mentén fekszik, Erdély délnyugati részén. A Maros folyó közelében fekvő település, az Érchegység utolsó nyúlványai között terül el. Az eredetileg dák terület, rövid időn belül római ... Bővebben >>

Az Erdélyi-Szigethegységben, a Gyalui-havasok délkeleti részén található Szkerice-Bélavár 1382 méter magas mészkőtömbje. Megközeliteni vagy az Aranyos-völgyéről - Podságán keresztül - vagy pedig Kisbánya üdülőtelepen keresztül lehetséges. A páratlanul szép mészkőszirtek és sziklatornyok ... Bővebben >>

Az Erdélyi-Érchegységben található természeti képződmény a Kárpátok térségében a harmadidőszak végén és a negyedidőszak elején lejátszódó vulkanikus tevékenység következménye. A bazaltvulkánosság öt szakaszban zajlott le, majdnem száz kitörési központban. Az Abrudbánya és Verespatak környéki ... Bővebben >>

A guraszádai római katolikus templomot Guraszáda község szélén a XIV. század elején építették terméskőből. Az eredeti templom alaprajza négykaréjos. Hajója kisebb szoba nagyságú. A tetőgerincen huszártoronyként várbástyaszerű, zömök torony "ül". Az épületet a XVI. században az országút felé egy ... Bővebben >>

A Torockói-hegység déli részén található Igeni-tó az Erdélyi-Szigethegység kevés természetes tavának egyike, ugyanakkor az egyetlen, amely természetes elzáródás során jött létre. A tavat több kisebb erecske táplálja, de tudományos kutatások bebizonyították, hogy a vízhozamához a föld alól ... Bővebben >>

Léta vára (Géczi-vár) Kalotaszeg legdélibb végvára, amely ezt a hajdani Aranyosszékkel, a mai Aranyosvidék falvaival köti össze. Magyarlétától néhány kilométerre délnyugatra, három oldalról meredek sziklabércen épült a Hesdét-patak jobb és a Jára-patak bal partján. A sasfészek külső és belső ... Bővebben >>

A magyarremetei református műemléktemplom, a Fekete-Körös medencéjében, Belényestől északra fekszik a Királyerdő-hegység tövében. Az építés korából származnak a templom falképei, amelyek közül három a magyar katolikus kereszténység első századának szentjeit ábrázolja: Szent Istvánt, Szent Imrét és ... Bővebben >>

A Maros-völgyében, a folyó jobb oldalán, tölgyerdők borította lankás domb oldalában fekszik Radna, Arad-Hegyalja legfőbb szakrális ékessége. A Károly Róbert által Lippán letelepített ferencesek a török invázió idején menekültek a radnai oldalra és kicsiny kápolnát építettek a hegy tetején. A ... Bővebben >>

A Királyerdő-hegységbeli mézgedi-barlangot a Belényes-Magyarremete-Mézged útvonalon közelíthetjük meg a legkönnyebben. A mézgedi menedékháztól (ahol a barlang gondnoka tartozkódik) egy negyedórás erdei sétával meg is érkezünk a barlang impozáns bejáratához. A barlang első írásos említése Schmidl ... Bővebben >>

Ménes, a hires történelmi borvidék, Arad-Hegyalján, sok ideig feledésbe merült. A legendás vörös aszúk, fűszeres kadarkák és királyleánykák vidékén létrejött a Wine Princess borászati vállalkozás mely 1999 óta arra törekszik hogy a ménesi borvidék visszanyerje hirnevét. Ménes kiváló ... Bővebben >>

Az október második hétvégéjén évente megrendezett vásár a Sebes-Körös partján terül el, megtalálható benne az állatvásártól elkezdve, az ócskásokon át a modern elektronikus gépekig minden.

A Körös túlsó partján még a régebbi vásár képe elevenedik meg, amikor még nem használtak műanyag ... Bővebben >>

A Fekete-Körös-völgyében, a Belényesi-medencében nyolc településen élnek magyarok kisebb-nagyobb arányban: Belényes, Belényesújlak, Belényessonkolyos, Kisnyégerfalva, Körösjánosfalva, Köröstárkány, Várasfenes, Magyarremete. Ezek közül ... Bővebben >>

Torockó és környékének kivételes hangulata akkor is magával ragadja az odatévedő embert, ha a táj s a benne élő közösség kialakulásáról, sorsáról, értékeiről mit sem tud. Van, akit a festői környezet, van, akit a színpompás népviselet vagy a népi építészet egyszerű eleganciája köt le elsősorban. A ... Bővebben >>

A kiskóhi Medvék-barlangját véletlenül fedezték fel 1975 őszén egy robbantás alkalmával melyet a kiskóhi márvány kitermelésénél végeztek. Az első ember aki a robbantás után bemerészkedett a barlangba Curta Traian nevű bányász volt, az első feltárást pedig a vaskóhsziklási (Stei) barlangászok ... Bővebben >>

A Bihar-hegység nyugati részén fekvő Szegyesd-völgy hossza a falutól a forrásig 8 km, a Fekete-Körösbe való torkollásig ugyanennyi. A völgy a faluhoz közel eső részén tágasabb, a felső folyáson viszont valóságos kanyonná szűkül. A völgyet, turista-úttörő elődeink már a XIX. század második ... Bővebben >>

Várasfenes Bihar megyében, a Fekete Körös völgyében, a Belényesi-medencében helyezkedik el. Belényessonkolyos, Brusturi, Füzegy és Körösjánosfalva tartozik a községközponthoz. Várasfenes már a Váradi Regestrumban is szerepel 1213-1217 között. A település határában találhatóak Bélavárnak a ... Bővebben >>

Erdély egyik leglátványosabb természeti képződménye, a Rozsdaszakadék (mely a vöröses színű alapkőzetéről kapta a nevét), a Bihar-hegységben, a Vertóp-hágó közelében található 1476 méteres Bak-hát (Tapul) oldalában található. A hátráló erózió következtében folyamatosan, mai nap is fejlődő szakadék ... Bővebben >>

A tordai sótömzs, a város ÉK-i részén terül el 45 km2 kiterjedésben és 1200 méter vastagságban. A földtani tartalékot, a szakértők 38.750 millió tonnára becsülték. A tordai rendszeres sókitermelés felszín alatti bányászat formájában már Erdély római elfoglalása idején megkezdődött. Később a ... Bővebben >>

Az Erdélyi-Szigethegység északnyugati nyúlványaként emelkedik a Királyerdő-hegység karsztos tömbje. Szépsége nem magasságában, hanem a völgyek által szabdalt kiterjedt mészkőfennsíkokban rejlik. A táj egyediségét fokozza a gyéren lakott hegyi falvak képe, valamint a szórt jellegű tanyák világa ... Bővebben >>

Időpont: 2008.03.01 Torockó, a jelentős gazdasági szerepet betöltő egykori bányaváros napjainkban alig több mint 600 lelket számlál, ennek ellenére az erdélyi magyar népművészet különösen értékes fellegvára, a megmaradás és hagyományőrzés ritka gyöngyszeme. A torockói farsangtemetés ... Bővebben >>